A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. 2013. november 6-án, Budapesten szakmai konferencia keretében mutatta be a Nemzeti Épületenergetikai Stratégia (NÉeS) megalkotását meghatározó uniós és hazai szabályozási keretrendszert, a stratégia tartalmi kérdéseit és a főbb cselekvési irányait.
Az eseményen részt vett Horváth Attila Imre az NFM fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkára, Hizó Ferenc zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért felelős helyettes államtitkára, Turóczy László az NGM versenyképességért felelős helyettes államtitkára, valamint dr. Szaló Péter a BM területrendezési, építésügyi és örökségvédelmi helyettes államtitkára.
Horváth Attila Imre államtitkár hangsúlyozta, hogy a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium célja a Nemzeti Épületenergetikai Stratégia megalkotásával egy olyan középtávú – a 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó – átfogó szakmai program előkészítése, amely az épületállomány felmérésére alapozva, és azon túlmutatva, a főbb irányvonalak meghatározásával stabil szakmai alapot teremt egy széleskörű épületenergetikai támogatási program elindításához és egyben az hazai energiahatékonysági vállalásaink teljesítéséhez. Magyarország teljes energiafogyasztásának meghatározó része az épületek energiafelhasználásából adódik. A hazánkban felhasznált összes energia 40%-át épületeinkben használjuk el, ennek kétharmadát a fűtés és hűtés teszi ki, ezért már a 2011-ben elfogadott Nemzeti Energiastratégia célul tűzte ki, hogy az épületek energiafogyasztását 30%-kal kell csökkenteni 2030-ig. A Nemzeti Épületenergetikai Stratégia (NÉeS) által meghatározott cselekvési irányok mentén tartós és fenntartható energiafogyasztás-mérséklés érhető el. A kormányzat arra törekszik, hogy az energetikai szempontból többségében korszerűtlen épületállományt minél hatékonyabban és gazdaságosabban újíthassák fel a tulajdonosok, ezáltal csökkenjenek a háztartások fenntartással összefüggő rezsiköltségei, mérséklődjenek a kibocsátásból származó káros környezeti hatások. Magyarország jó úton halad a 2020-ra vállalt megújuló célok teljesítésében is, az energiatermelésben részarányuk tavaly elérte a 9,3 százalékot, teljesítve ezzel a 2016-ra vállalt tervértékeket. A szabályozási és támogatási rendszernek köszönhetően a jövőben az épületek energetikai korszerűsítésében is nőhet a megújuló energiaforrások szerepe.
A minisztérium az ÉMI Nonprofit Kft. szakmai koordinációja mellett, az épületenergetika elismert tudományos és gyakorlati szakembereinek és műhelyeinek bevonásával végezte el a NÉeS szakmai előkészítését. A Stratégia hazánk eddigi legátfogóbb és legszélesebb körű épületenergetikai felmérésén alapul, amelyhez közel 23.000 épület energetikai adatait használták fel. A dokumentum tervezete egy széleskörű épületenergetikai támogatási program jövő év első felére tervezett elindítását is megalapozza majd, amelynek forrását részben a nemzetközi széndioxid-kvótakereskedelemből befolyt források, részben a 2014-2020. közötti európai uniós tervezési időszak operatív programjainak (Környezeti és Energetikai Hatékonysági operatív program (KEHOP), Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP), valamint a Terület és Településfejlesztési Operatív Program (TOP)) forrásai biztosítják.
A Nemzeti Épületenergetikai Stratégia társadalmi egyeztetése várhatóan november végén indul, amelynek során a minisztérium és az ÉMI Nonprofit Kft. feltétlenül számít a szakma és a közvélemény aktív közreműködésére.